---Alap---

Kialakulás:(Kezdet):
Az emberi társadalom darabokra hullása után a klánok szétszóródtak. Ahogy adódott az alkalom álltak is tovább. Ők voltak az utolsók, akik távoztak ugyanis évekig tervezgették, hogy majd elmennek innen, de előbb rengeteg kutatást végeztek. Mikor úgy érezték mindent megtaláltak, amire nekik szükségük volt akkor váltak szét az emberektől. Elindultak a sivatagba mindent egy lapra téve fel.  Egy szóbeszédre, alapoztak mindent. Méghozzá a „Bölcsek kövére”.  A kőt az Alkimisták keresték hosszú éveken át mire megtalálták és elképesztő erőre tettek szert. Csakhogy ezek az úgynevezett Alkimisták eltűntek. Legalábbis még senki nem látott ilyet. Viszont mielőtt végleg elpárologtak volna a földről a sivatagba elrejtették a követ. Erre a hiedelemre alapozva a klán elindult a sivatagba. Két részre voltak osztva. Az egyik részleg házakat, utakat, építettek vizet kerestek. A másik részlegnek csak annyi volt a dolga, hogy egész nap ássa a homokot és keresse az eltűnt kőt. Az első részleg szépen haladt és évek múltán felépült a város amelyet Brüne-nek neveztek el. Azóta is ez a fővárosuk. Viszont a második részleg sehol sem tartott mire a város felépült még akkor sem találtak semmi mást csak homokot. A vezetők megbízták, az embereket, hogy találjanak fel valamit, ami meggyorsítja a dolgokat. Erre nem kellett sokat várniuk. Hamar feltalálták azt a szerkezetet, amellyel homokot, földet lehet felmarkolni. Így valóban felgyorsult a keresés ám nagyon sokat kellett várniuk mire tényleg meg találták a kőt. A klán minden egyes tagja hozzá ért és ez által kapták varázserejüket és az örök életet. Ekkor a fővárosban felépítettek egy szentélyt a kőnek. Mielőtt betették volna apró darabokra törték és a vezetők nyakláncként, díszként maguknál hordták. Így megkülönböztették magukat a többitől. Társadalmukban a kőt hordozó emberek uralkodtak. Eleinte azt hitték másban is eltérnek az emberektől nem csak a halhatatlanságban ám tévedtek. Ugyanazt ették, itták. Testük nem sokkal lett strapabíróbb, mint az átlagemberé. Nem is akartak ők igazán semmi mást csak azt, amit már úgy is megkaptak. Így éltek elég sokáig. Mikor a többi faj kialakult voltak, akik megpróbálták ellopni a kőt, hogy még nagyobb hatalomra tegyenek szert. Volt, aki meg tudta érinteni a kőt csakhogy nagyobb hatalma nem lett. Ugyanis a kő csak az embereket változtatja mágussá és a mágusoknak illetve boszorkányoknak segít a varázslatban. Így a mágusok úgy döntöttek a megmaradt követ a szentélyben tartják, ám nem őrzik. Tudták, hogy nem lopja el senki mivel nem áll érdekében senkinek. A boszorkányok pedig úgymond a közös tulajdonságok miatt nem nyúlnak a kőhöz. Viszont számukra a kő közelsége pozitív, segít nekik a mágiában és erősebbé teszi őket. Társadalmukban akkor történt változás mikor a Démonok megjelentek és ekkor nagyon sok mágus inkább átpártolt csak azért, hogy nagyobb hatalomra tegyenek szert. Ekkor a Feketemágusok is színre léptek. Szinte ugyanolyanok voltak, mint azelőtt csak a fekete mágiát részesítették előnyben. A rosszakarást, az átkokat. Bár nagyon jól elsajátítottak mindent még egy Fekete mágus vezérnek is meggyűlik a baja egy másik vezérrel különböző fajból. A harc eredménye mindig kiszámíthatatlan.

Jellemző:
Nehéz feltenni a kérdést a magunkfajtának… Milyenek is az emberek? Már ezt a kérdést megválaszolva is sok minden kiderül a mágusokról. Abban különböznek csak ők, a kékvérűek, tőlünk, hogy hatalom van a kezükben. És akinél hatalom van, az megrészegedik tőle, kifordul a jelleméből. Pláne, ha tudja, hogy milyen hatalma az. A mágusok pontosan tisztában erejük mértékéről. Világokat teremteni képes a hatalmuk. Hataloméhesek. Irányításmániások. A saját érdekeiket nézik. Hibáznak. Emberiek. Sokszor fejjel mennek a falnak. Hoznak rossz döntéseket, hoznak jókat. Ezt csak azok tudják mérlegelni, akik az irányításuk alá kerültek. Egyszóval, ők a mágusok… javíthatatlanul. A harcban általában kegyetlenek. Nem kegyelmeznek, élvezik, hogy eltaposhatnak másokat. Természetesen, vannak itt is kivételek, hiszen társadalmuk ezért is oszlott ketté. A fekete mágusokra jobban illik ez a kegyetlenség, míg a másik félre a jó szándék a jellemző.  Gyengéjük minden, ami egy embert is képes a padlóra tenni. Ugyanúgy lehetnek betegek, halhatnak meg egy egyszerű penge által, ha nem vigyáznak. A mágia csak akkor segít védtelenségükön, ha azt jól használják, s ehhez sokat kell tanulniuk.

Kinézet:
Ugyanúgy néznek ki, mint az emberek, hisz azok is. Ám a mágia kisebb-nagyobb formában megmutatkozik rajtuk, aza  bőrükbe ivódott. Így idővel a szemük színe, hajuk, változhat, egész érdekes dolgok következhetnek be. Szemük színe a következő árnyalatokat veheti fel, amikor mágiát használnak, vagy utána: lila – lélek alapú mágia használata, ezüst – levegő alapú mágia használata, ciánkék – víz alapú mágia használata, fekete – föld alapú mágia használata, és narancssárga – tűz alapú mágia használata. Szertik a titokzats ruhákat, a kihívó, figyelemfelkeltő öltözködést. Sokszor festik a hajukat, ékszereket hordanak, valamivel mindig ki akarnak tűnni az emberek közül, hisz ők a mágusok.Illetve igen népszerű a tetoválás.

Jelkép:
Bölcsek köve